WiiM Wake-up light
WiiM
Wake-up Light
Imperial Dabman i205
Imperial
DABMAN i205
Wiim Ultra
Imperial DABMAN i610
Imperial
DABMAN i610
Arylic S10
WiiM Pro Plus
Arylic A30+
WiiM Mini
WiiM AMP
Arylic M50
Imperial Dabman i550
Imperial
DABMAN i550 CD
Imperial Dabman i560 CD
Imperial
DABMAN i560 CD
Arylic SA50+
Imperial DABMAN OR 1
Imperial
DABMAN OR 1
Imperial Dabman i105
Imperial
DABMAN i105
Telestar Dira M 14i
TELESTAR
DIRA M 14i
previous arrowprevious arrow
next arrownext arrow

Az internet számos területen megváltoztatta szokásainkat, új alternatívákat teremtve pl. a telefonálásra, levelezésre, tévézésre vagy éppen zenehallgatásra. Az évtizedekig a legelterjedtebb zenehallgatási megoldásnak számító AM/FM rádiózás még nem halt ki ugyan, de gyakorlatilag már minden rádióadó elérhető az interneten keresztül is, és az elhanyagolható üzemeltetési költségnek köszönhetően szó szerint számtalan új, kizárólag interneten működő rádió jelent meg világszerte.

A internet sajátosságából (tárolt, bármikor elérhető adatok) adódóan megjelentek az úgynevezett PODCAST-ek is, melyek gyakorlatilag egy-egy műsorszámnak felelnek meg rádiós szemmel nézve – illetve inkább rádiós füllel hallgatva. Viszont nem egy élő adásban hangzanak el, hanem megfelelő alkalmazáson keresztül nekünk tetsző időben érhetjük el őket a készítő szerveréről, akár több alkalommal is, miután elkészült, és felkerült az internetre.

Hasonlóan működnek az online zenei szolgáltatások is, de ott a podcastek mellett az ismert vagy kevésbé ismert zeneszámoké a főszerep. A kezdetekben MP3-as formátumban tárolt zenéket kínáló, nem is teljesen legálisan működő NAPSTER volt az első online szolgáltatás, amely segítségével bármikor lejátszhattuk kedvenc együttesünk kedvenc albumát a szolgáltató szerveréről, nem kellett, hogy rendelkezzünk hagyományos hanghordozóval, elég volt egy számítógép. Mára már kialakultak a nemzetközi jogszabályok a jogdíjas zeneszámok online értékesítésére, és szinte mindenki ismeri a Spotify, az Apple Music, az Amazon Music, a TIDAL, a Deezer vagy éppen a Goolge Play Music szolgáltatásokat, ahol milliós nagyságrendben érhetőek el a világ zenei termései – alapvetően havidíjas előfizetés formájában.

Jó hírünk van!

a több tízezer interneten keresztül hallgatható rádióállomás és az ismertebb online fizetős zenei szolgáltatások manapság már nem csak számítógépen – ide értve a tableteket, okostelefonokat – hallgathatók, hanem számos céleszköz is létezik ilyen funkcióval!

A legbarátságosabban

és a hagyományos rádiózással szinte teljesen azonos módon használható készülékek nagyon hasonlóan néznek ki, mint az ASZTALI RÁDIÓK, vagy éppen mint korábban a hifi-tornyok rádiótunere. Előbbiek hangszórót is tartalmaznak, önmagukban is képesek megszólalni. Utóbbiak egy erősítőre, azon keresztül tetszőleges hangszórókra, hangfalakra csatlakoztathatóak. Általában valamennyi ilyen eszköz használható fej-, illetve füllhallgatóval is – ha nem akarjuk környezetünket zavarni. További közös tulajdonságuk, hogy az otthoni számítógép-hálózatunkhoz csatlakoznak (amit általában a routerünk hoz létre) vezetékkel (ethernet-kábel) vagy éppen vezeték nélkül (Wi-Fi). A routerünk biztosítja számukra a „kijárást” a világhálózatra, az internetre.

A legegyszerűbb

(így általában legolcsóbb) internetes rádiók csak webrádiók lejátszására használhatóak, esetleg USB-s háttértárról bizonyos formátumú zenefájlok megszólaltatására is képesek. (Pl. Imperial i105)

A webrádiók közül a nagyobb tudásúak az otthoni számítógép-hálózatunk más eszközeiről (számítógép, hálózati háttértár, azaz NAS) is képesek zenefájlokat megszólaltatni. Így saját zenegyűjteményünk is hallgatható rajtuk. A kulcsszó itt az UPnP és/vagy DLNA lejátszás, amely lejátszón, rádión ilyen jelzést láthatunk, az saját zenefájljainkat is elérheti otthoni hálózatunkon. Bizonyos webrádiókon USB-csatlakozót is találunk, ahová háttértárat (pl. pendrive, merevlemez) csatlakoztatható, és az azon tárolt zenefájlok is meghallgathatóak. (Pl. Imperial i110)

Hibrid rádiók

Az úgynevezett hibrid rádiók a webrádiók mellett a hagyományos, analóg, földfelszíni sugárzású FM-rádióadásokat is megszólaltatják („van bennük” egy hagyományos FM-rádió is), a komolyabbak pedig a digitális, földfelszíni DAB/DAB+ rádióadókat is elérik. A digitális adás CD-lemez minőségű rádióhallgatást biztosít – már azon országokban, ahol elérhető. Bár pár éven belül bizonyosan az egész Európai Únióban kötelező lesz átállni a digitális rádiózásra (ahogy a televíziózással ez pár éve már megtörtént), Magyarországon épp a közelmúltban függesztették fel a DAB adásokat, pedig sok éven keresztül Budapesten és környékén 13 adó elérhető volt ilyen formában. A digitális rádiózásnál nem csak a hangminőségből profitálhatnánk, de az adás mellett képek, szöveges tartalmak, időjárási infók, stb. is továbbítható, így a DAB/DAB+ rádiókon általában színes kijelzőt is találunk. A digitális műsorszórás legnagyobb előnye azonban magára a rádiózásra nézve az volna, hogy nagyságrendekkel több rádióadás lehetne akár országosan is elérhető, szemben az igen korlátos FM sáv kapacitásával.  Németországban pl. 90-nél is több DAB/DAB+ adó működik jelenleg. Az új személygépkocsik 50%-ában már DAB-rádió is van, nem csak FM-rádió. (Pl. REVO SuperConnect)

Hibrid rádiók CD-lejátszóval

Léteznek olyan hibrid rádiók is, amelyekbe CD-lemezlejátszó is került, azok számára, akik (még) nem – vagy nem csak – számítógépes fájlok formájában tárolják zenéiket. Gyakoribb azonban, hogy pl. Bluetooth hangszóróként mobiltelefonhoz, tablethez is csatlakoztathatóak a fejlettebb hibrid rádiók, így a telefonon tárolt zenéink, vagy a telefon bármely alkalmazása, de akár a telefonhívás is megszólalhat rajtuk. Hasonló funkció, hogy vonalbemenettel (AUX, Line-in elnevezésű csatlakozók) is rendelkezik egy rádió, így vezetéken keresztül köthető rá egy hangforrás (pl. telefon, CD-lemezjátszó, MP3-lejátszó), azaz csak erősítőként, aktív hangszóróként is használható. (Pl. REVO SuperCD)

Változatosság

Akár sima webrádióról, akár egy komolyabb hibrid rádióról van szó, szinte minden esetben találunk a készüléken a kezeléshez szükséges gombokat, és a legtöbb modellhez infra távirányítót is kapunk. Az is szinte általános mára, hogy ezen rádiókhoz egy okostelefonos alkalmazást is ingyen letölthető módon biztosít a gyártó, illetve a rádióban használt „agy”, a központi elektronika gyártója. Ugyanis, bár számtalan cég gyárt internetes rádiókat, hibrid rádiókat, nagyon sokban azonos az az áramkör (a „platform” vagy „chipset”), amely a lejátszási funkciókért felelős. Így két különböző márkájú készülék gyakran pontosan ugyanazon funkciókkal rendelkezik a lejátszás és kezelés terén, de más-más külsőt (készülékházat), hangszórókat, erősítőt, így akár egészen más hangminőséget és dizájnt kínál – egészen más áron.

Akár sima webrádióról, akár egy komolyabb hibrid rádióról van szó,

szinte minden esetben találunk a készüléken a kezeléshez szükséges gombokat, és a legtöbb modellhez infra távirányítót is kapunk. Az is szinte általános mára, hogy ezen rádiókhoz egy okostelefonos alkalmazást is ingyen letölthető módon biztosít a gyártó, illetve a rádióban használt „agy”, a központi elektronika gyártója. Ugyanis, bár számtalan cég gyárt internetes rádiókat, hibrid rádiókat, nagyon sokban azonos az az áramkör (a „platform” vagy „chipset”), amely a lejátszási funkciókért felelős. Így két különböző márkájú készülék gyakran pontosan ugyanazon funkciókkal rendelkezik a lejátszás és kezelés terén, de más-más külsőt (készülékházat), hangszórókat, erősítőt, így akár egészen más hangminőséget és dizájnt kínál – egészen más áron.

Az internetes rádiók, zenelejátszók másik nagy csoportja már nem hasonlít a hagyományos rádiókhoz. Azok számára készült, akik a kezelést nem elsősorban a készüléken lévő gombokkal (sokszor nincs egyetlen gomb sem egy ilyen lejátszón) szeretnék megoldani, hanem mobiltelefonon, tableten, számítógépen keresztül vezérelnék. Három további nagy csoportra oszthatjuk ezeket a távvezérelhető rádiókat, lejátszókat:

Ha az eszköz nem rendelkezik beépített hangszóróval, hanem erősítőre, aktív hangfalra köthető, akkor általában a külsőnek nincs is jelentősége, a legtöbb felhasználó elrejti pl. az erősítő, Hi-Fi torony mögé. Az ilyen lejátszókon igazából csak egy hangkimenetre van szükség, de persze akár USB-port is lehet rajtuk, illetve asztali rádiót idéző társaikhoz hasonlóan lehet bennük Bluetooth vevő is. A hangkimenet úgynevezett „vonalszintű”, amit egy külső erősítő erősít majd fel és szólaltat meg a saját hangfalain. A lejátszó az általa „vett” digitális zenét vagy feldolgozva (analóggá átalakítva), vagy érintetlenül, digitális formában továbbítja az erősítőre. Utóbbi esetben az erősítőnknek rendelkeznie kell digitális (optikai vagy koax) hangbemenettel, és a végső hangminőség alapvetően ezen a digitális erősítőn és a benne található digitál-analóg átalakító elektronikán fog múlni, nem igazán a zenelejátszón. (Pl. Linkplay WiiM)

Az előző csoporthoz nagyon hasonló lejátszók ugyanezeket (USB, Bluetooth) tudhatják, de integrálva tartalmaznak egy sztereó erősítőt is, így nem (vagy nem csak) vonalkimenettel, hanem hangfalcsatlakozókkal rendelkeznek, és a zene élvezetéhez már csak egy pár hangfalra van szükségünk. Bizonyos típusokon fülhallgató-kimenet is megtalálható, illetve analóg vagy akár digitális bemenettel is rendelkeznek, így pl. egy hagyományos CD-lejátszóhoz erősítőként is használhatóak. Itt a lejátszón már nagyon sok múlik a minőségi hangzás kapcsán, hiszen az erősítő végfokozata és a digitál-analóg konverter (DAC) is benne található. (Pl. Arylic A50+)

A harmadik csoport készülékei – a nem hagyományos rádióként kezelhető lejátszók között – beépített hangszórót is tartalmaznak, így megjelenésük alapvetően egy kisebb hangfalra, hangszóróra emlékeztet, de létezik TV alá tervezett hangprojektor is, amely egyben hálózati zenelejátszó és webrádió. Itt gyakorlatilag 100%-ban a lejátszón múlik hangzás, hiszen a digitális adat feldolgozásától kezdve a hanghullámok előállításig minden egy készülékben történik. Előnyök, hogy csak egy hangszórónak tűnnek, csak egy hangszórót kel tudnunk elhelyezni a helyiségben (és árammal ellátni természetesen), ami általában könnyebb feladat, mint egy lejátszót és egy erősítőt, vagy egyéb, kábelekkel összekötött, több elemből álló rendszert. Hátrányuk is éppen a kompakt kialakításukból következik: az egyes elemeket nem tudjuk bármikor jobb minőségűre cserélni, és méretük – így hangerejük is – általában nem vetekszik egy komolyabb szobai hangfaléval. (Pl. Denon Home 250).

Internetesrádiók.hu

A weboldal célja, hogy a cégünk (NEON Multimedia Kft.) által forgalmazott készülékek között segítsen eligazodni, választani, legyen szó akár csak egy asztali rádióról vagy éppen egy sokszobás „multiroom” hangrendszerről. Az oldal nem webshop, csak információt és a használathoz segítséget kíván nyújtani. Vásárolni viszonteladói partnereinktől lehet, lásd ITT!